Robogózás esőben

A robogós – főleg ha kedvence a munkaeszköze – nem teheti meg, hogy egy pár csepp eső után már viszi is a garázsba a gépsárkányt. De nekem elhihetitek, az esőben motorozás korántsem olyan veszélyes, ha betartjuk a fizika és a természet néhány szabályát, ami csak eső esetén érvényes. Ha ezeket betartjuk, akkor megmaradhat a dinamikus vezetés, és a távolságot se kell lefaragni, pusztán azért, mert az égiek megnyitják a csapot.

Először is a ruházat. Ilyenkor nem árt, ha van egy vízhatlan ruha a sisaktartó mélyén, amibe hip-hop bele tudunk ugrani. Ilyen esetekben egy buszmegálló, vagy egy benzinkút is jó megálló lehet. A kesztyű is ugyanilyen fontos, hiszen a vizes kéz és a sebesség együtt lefagyasztják az ember ujjait, ami miatt durvábban tudjuk csak kezelni a féket, ami bizony balesetveszélyes. A cipő nekünk talán annyira nem lényeg, mert az idomok viszonylag védelmet nyújtanak nekünk az eső ellen.

A sisakon ilyenkor a felső levegőztetőket érdemes bezárni, vagy ha tehetjük, leragasztjuk. A plexi-hűtést hagyjuk nyitva, de igazából hamar rájövünk majd, hogy felesleges, mert az eső miatt úgyis bepárásodik. Ilyenkor célszerűbb résnyire kinyitni, mivel jobban behúz a levegő, és a legtöbb sisak van annyira kidolgozott, hogy az első kattanás után az esővíz még nem jön be a sisakba. Ha a vízcseppek zavarnak, erre a legjobb módszer, hogy oldalra fordítjuk a fejünket, és az esőcseppeket a levegő szépen letolja oldalra. Semmiképp ne a kesztyűvel töröljük le, mert akkor annyit se fogunk látni, mint előtte. Na, de most térjünk át a vezetésre.

Erősebb robogó esetén a gázkezelés nagy odafigyelést igényel, finoman induljunk, még akkor is ha a versenyszellem elevenen él bennünk. Nem lenne célszerű már a sárga lámpánál elvágódni. A gázt finoman adagoljuk, még akkor is, ha már haladunk, mert a vizes aszfalt eléggé tud csúszni, főleg a következő esetekben: amikor elkezd esni, és még nem mosta le a por-víz keveréket az eső az útról; a macskaköves utak; az útburkolati jelek; a fém csatornafedők és a sínek. Ezeken, ha egy mód van rá, gáz nélkül, vagy egyenletes gázzal menjünk át, és fokozottan figyeljünk a gumi által küldött jelekre.

A kanyarodásnál is a gázkezelés a lényeg, lehetőleg ne nyelezzünk kifelé. Ne döntsük be nagyon a motort, és ne fékezzünk be hirtelen. Ez eső kezdetén fokozottan igaz!

És végül, de nem utolsó sorban a fékezés. Ilyenkor a legnagyobb figyelmet arra kell fordítani, hogy ilyenkor a fék hatásfoka drasztikusan csökken. Hosszabb fékezés folyamán viszont, mikor a víz kipárolgott a tárcsa és a betét közül, hirtelen javul. Ez persze csak nagyon hosszú, enyhe fékezésnél érezhető, de ez is odafigyelést kíván. És mikor lehetőségünk van rá, akkor egy lámpához érve teszteljük le az útviszonyokat. Kezdjük el fokozatosan behúzni a féket, és mikor blokkol, azt a pontot jegyezzük meg, így amikor szükséghelyzet van, tudjuk majd, meddig tart a biztonságos fékerő határa.

A gumik és a fékek állapota itt fokozottan lényeges, ha a profilmélység nem megfelelő, vagy a fékek működése hagy némi kívánnivalót maga után, akkor ne induljunk el! Világítás kötelező, még nappal is!

Ha ezekre az apró dolgokra odafigyelünk, nem érhet minket meglepetés még akkor sem, ha a plexin megjelennek a kis cseppek…