Kenjük a rendszert!–4 ütemű motor

A belsőégésű motor működésének első és legfontosabb feltétele a megfelelő kenés biztosítása. Ennek hiányában a gyűrűk felkaristolják a hengerfalat, rosszabb esetben eltörnek, még rosszabb esetben morzsolódnak, és minden alkatrészt tönkretesznek. A lehetőségek végtelen tárháza áll előttünk, csak ki kell használni.

Először is bontsuk két részre a társulatot; 2T és 4T. Mindkettőnek másfajta olaj kell, mivel a 2T-nek úgynevezett veszteséges olajozása van, vagyis az olaj lényegében a kenési periódus után elég az üzemanyaggal együtt. A 4T viszont nem égeti el az olajt, hanem folyton használja ugyanazt. Kezdjük is a 4T-vel.

A négyütemű motoroknál a kenést vagy közvetve – szivattyúval, vagy közvetlen – főtengely-sonkával lehet megoldani. Ez utóbbi jóval előnyösebb, mivel kevesebb a meghibásodásra hajlamos alkatrészek száma. A főtengely sonkája egyszerűen felcsapja az olajt a hengerbe, ahol aztán a dugattyú gyűrűi megkapják a kenést, és egyben lehúzzák a felesleget. Az olajfogyasztás minimális, nagyon közelít a 0-hoz.

 

Amire itt oda kell figyelni, az az olaj viszkozitása, vagyis a folyással szembeni ellenállása. Ez a hőmérséklet függvényében változik, oly módon, hogy a magasabb viszkozitás-számú olaj a téli hidegben nagyon sűrűvé válik, és a kenés későn indul meg, az is csak kis idő után állandósodik. Általánosságban elmondható, hogy a 10W-40-es motorolaj a legoptimálisabb minden célra. Persze azért télen érdemes alapjáraton felmelegíteni a motort, hogy az olaj felvegye az “üzemi hőmérsékletét”.

Mivel ez az olaj tartósan van terhelésnek kitéve, az olajcsere-periódusokat érdemes szem előtt tartani, és szigorúan betartani. Az elhasználódott olaj sűrűbbé válik, sarasodik, ami a kenés hatékonyságának a vesztéséhez vezet, akár be is szorulhat a dugó. Ha saras az olaj, akkor érdemes friss olajjal átmosni picit a motort.

Cserénél fontos szempont, hogy mielőtt leeresztjük az olajat, érdemes előtte menni egy karikát, hogy híguljon, így könnyebben távozik a kis leeresztő-nyíláson. Ha lehet, öblítsük át a motort, amit oly módon lehet, hogy kevés friss olajat betöltünk a motorba, és balra-jobbra döntögetjük, előre-hátra mozgatjuk. A lényeg hogy átjárja a legnagyobb felületet az olajteknőben. Ha ez megvan, ezt is leeresztjük, és betöltjük az új olajat. Ezután ismét egy kis karikázás a motorral, ellenőrizzük az olajszintet, ha kell, töltsünk rá. És ezzel készen is vagyunk az olajcserével.

 

Robogónál – mivel a nagymotoroktól eltérően nem egyszerre keni az olaj a tengelykapcsolót és magát a motort – lehet fél-szintetikus és szintetikus olajat is használni. Léghűtéses rendszernél azért a szintetikus olajnak nagy előnyei vannak, ugyanis jobb hőelvezetéssel bír, mint a fél-szintetikus, és a viszkozitása is sokkal stabilabb, tehát télen-nyáron jó kenést biztosítanak. És nem mellékes szempont, hogy fokozott hőterhelésre nem sérül a molekula-struktúrája, tehát az olaj nem használódik el annyira, és lényegesen jobb kenést adnak még magas fordulaton, magas hőmérséklet mellett is.

FIGYELEM!

A FÁRADT OLAJ VESZÉLYES HULLADÉKNAK MINŐSÜL, TERMÉSZETKÁROSÍTÓ, ÍGY OLAJCSERE ESETÉN SE A CSATORNÁBA, SE A FÖLDRE NEM SZABAD KIÖNTENI! MAJDENEM MINDEN BENZINKÚTON ÁTVESZIK EZEKET A FÁRADT OLAJOKAT, ÍGY AZ OLAJCSERE UTÁNI ELSŐ UTUNK VEZESSEN IDE, ÉS ADJUK LE!