2011. október 24., hétfő

A Tuning útja – 1. Rész – A motorválasztás

Mivel már sokat feszegetett téma, ezért ezt is vesézzük ki. A Tuningolás egy csodálatos dolog, egy olyan gépből, amiről az emberek legtöbbje azt hiszi gyenge, egy bivalyerős gépsárkányt csinálni. Igen ám, de a legtöbben – köztük én is – abba a hibába esnek, hogy azt hiszik, a tuningolás egy egyszerű dolog, és bármivel meg lehet tenni bármilyen alkatrésszel, bármilyen beállítással. Noss, a dolog sajnos nem ilyen egyszerű.

Most első lépésként magával a robogóval fogunk foglalkozni. A második részben a célkitűzések lesznek a célpontban, a harmadik részben pedig azok a dolgok, amik nem konkrétan tuningok, de fontosak, ha már van tuning. Kezdjünk is bele…

Ami a robogótuningnál egy fontos szempont, és tényező, az maga a blokk. Ehhez kompatibilis alkatrészek, esetleg némi módosítással hasonló alkatrészek installálása és összehangolása, ami magát az erőt és a dinamikát megteremti nekünk. Rengeteg gyártó kínál már nekünk minden extrát, amivel a kis kétüteműből egy gőzmozdonyt lehet építeni. De ők is egy adott blokkra adják az új ruhát rá. Többféle blokk van, a leggyakoribb a tuningolók körében a Minarelli blokk, azon belül is a fekvő levegős és vizes blokkok. Ezt sok kínai gyártó lemásolta, a Motowellekbe is ez van, kisebb módosítással, ha valakit érdekel, kérdezzen és megírom neki. Más gyártók a saját blokkjukat is lemásolták már erre a kivitelre, a Keeway és a CPI blokkok nagyon hasonlítanak a Minarellire, elméleti síkon alkalmazhatók is az alkatrészek ezekhez a modellekhez is.

 

A másik két népszerű blokk a Morini és a Piaggio blokk. Ezekhez is viszonylag sok alkatrész kapható, de mégis a Minarelli a legkedveltebb.

   

Nézzük meg, mik a legkedveltebb tuning-robogók?? Yamaha Aerox, Aprilia SR50, Gilera Runner. Ezekhez a gyártók szinte ontják az alkatrészeket, nem csak a motorikus, hanem az optikai kiegészítőket is. Persze motorikusan a legtöbb Robogó tuningolható. A többi blokk, pl. a Honda, Suzuki, stb. is tuningolható, de kisebb mértékben, nincs annyi alkatrész hozzá, mint az első háromhoz.

A scooterracing webáruházban a fent amlített motorok alkatrészeinél megnézhetjük, milyen motornak van ugyanilyen blokkja még, ez nagyban segítség nekünk.

És ha már a robogónál tartunk, vessünk fel még egy témát, mégpedig: új vagy használt? A kérdés nagyon jó…mindkettőnek megvan az előnye. Az újnak az, hogy minden alkatrész, és maga a motor “friss”, vagyis az anyag még ereje teljében van, és bátran nyúzható, optikailag szebb. Csak drága, és ha azt nézzük, akkor a robogón felül maga a tuning még rengeteg pénzt igényel, tehát ezt csak az engedheti meg magának, akinek a pénztárcája elég mély. Persze lehet kínait is venni, az olcsóbb újonnan, de arra oda kell figyelni, hogy az a minarelli nem ugyanaz mint egy SR-ben. A használt motor ugyan már nyúzott kicsit, de ha tuningolunk, és úgyis kicseréljük az alkatrészeket, elég ha hazáig kibírja. Olcsóbb, az összköltség nem olyan magas, de itt adni kell egy picit az optikára is, felfrissíteni a fényezést, esetleg pótolni pl a hiányzó tükröket.

Miután ellenőriztük a kereteinket, és kinéztük a motort, vagy már meg is van, jöhet a következő lépés, ami a következő cikk lesz; meghatározzuk a célokat! Addig pedig egy kis ízelítő, egy már megvalósult célról: egy Polini full tuning…

2011. október 22., szombat

Stage6 hűtött kuplungharang

A megfelelő hűtés nagyon sok szempontból fontos, hiszen a meghajtás legjobb hatásfokának elérése érdekében hűteni kell az alkatrészeket. Egyik ilyen alkatrész a kuplung, aminek pofái erős csúszással adják tudtunkra, hogy túllépték az üzemi hőfokot. Persze hűtött kuplungharang eddig is volt, de a Stage6 picit átgondolta a dolgot…

A legtöbb kuplungharangon ugyanis egy kívülre húzott bordás gyűrű jelentette a hűtést. Valóban, ez is egy nagy segítség, két hibája azonban van: először is, hogy nem közvetlenül hűt, csak közvetve, és a levegőt nem mozgatja meg a dekli alatt. A Stage6 Kuplungharangjain a legfeltűnőbb és leglátványosabb elem a sok kis hűtőlapát a külső oldalon. Egyszerre oldják meg a két problémát, mivel közvetlenül a kuplungot hűtik, és úgy préselik a levegőt a kuplung felé, mint egy turbina.

   

Ennek a harangnak két verziója van, a “natúr”, és az R/T verzió. Az R/T annyiban különbözik, hogy többlet-erősítést kapott, és picit eltérő gyártási eljárást, hogy a legextrémebb terhelést is gond nélkül el tudja viselni. Csak 107 mm-es verzióban létezik (legjobb tudomásom szerint), de a legtöbb robogóba installálható a rendszerbe.

Előnyei közé sorolható a kicsi súly: a natúr verzió súlya nem éri el a 400 grammot, és az R/T verzió se sokkal nehezebb. A kis súly kompenzálja a préselt levegő ellenállását, hogy még ígyis jobb legyen vele a teljesítmény, mint egy másik versenytársáéval.  Belső felülete homokfújt, ami érdessé teszi, tehát a kuplungpofák hamarabb találnak stabil kapaszkodási felületet, tehát jobban megugrik a robogó.

Személy szerint még nem használtam a sajátomban, de tervbe van véve egy R/T beszerelése. Utána biztos többet fogok tudni mondani róla :)

2011. október 21., péntek

Javuló közlekedési morál

Ahogy az ember jár-kel, feltűnik neki pár dolog, ami valamilyen szinten a megszokottól eltér, vagy meglepően hat rá. Ilyen sokszor, sok szituációban előfordul, most azonban konkrétan az autós-motoros kapcsolatról ejtsünk szót, mert ez az ami minket leginkább érint, főleg robogósokat. A sebességkorlát és a kis erőforrás miatt mi jobban ki vagyunk szolgáltatva az autósok “viszontagságainak” mint nagymotoros testvéreink. De úgy tűnik, a helyzet javulni látszik…
 
Engem is meglepetésként érintett, mikor a 10-es úton Budapest felé haladva a dugóban azt tapasztaltam, hogy egyre több autós húzódik ki a jobb oldalra, hogy ezzel helyet adjon és segítse az előbbre jutást. Ez meglepett engem is, mivel ilyen méretű udvariassággal nem találkoztam még, pedig azért elég sokszor teszem meg ezt az utat, és sokszor bizony a csúcsforgalom idején. Nagyjából ugyanez a helyzet, mikor a szembe jövő nagyobb jármű miatt vissza akarok a saját sávomba térni. Valamiért nagyobb a hajlam arra, hogy beengedjenek.
Ez persze velem történt, és lehet, hogy csak véletlen. De mindenképp érdemes vele foglalkozni, mert bár a jármű más, az úttest, amin gurulunk, ugyanaz, a célunk pedig, hogy elérjük a helyet, ahova tartunk. Ez az eset jó példa arra, hogy valami elkezdődött a javulás terén. A régi ellentétek talán a múltba vélnek szállni, főképp azok, hogy a motoros kárt tett a kocsiban, vagy a gyalogosokat ijesztgette. Persze ilyen sajnos van még ma is, de sokkal kevesebb. Ennél fogva talán az autósok is más szemmel kezdenek nézni ránk, mert rájönnek, hogy általánosítani nem lehet. Nem szabad…
A két keréken való közlekedés meggyorsítja a haladást, főleg, ha a belvárosi dugókról van szó. Ennél fogva az ideges autós talán még idegesebb lesz, látván azt, hogy mi haladunk, ő pedig nem. Ez egészséges féltékenység, de akkor feltehetné a kérdést…”ha ő motorral járna, nem lenne neki is ilyen egyszerű?”. A válasz az, hogy “DE”, csakhogy a féltékenység adott pillanatban frusztrációt szül, ez pedig olyan tetteket, amik zavaróak, esetleg veszélyesek lehetnek másokra és persze magára nézve. De ezzel nem törődik, mert neki az adott pillanatban ez a tett megnyugvást okoz neki.
Azok a helyzetek, amelyek kiváltották az autós és motoros közti nézeteltérést, az én szemszögem szerint javarészt abból indultak ki, hogy az autóst zavarta az, hogy a motoros akkor is tud haladni, amikor ő maga nem. Ez kivált egy kényszert, hogy “ha én nem, te sem!”, és gátolni kezdi a motorost, akit ez zavar, és egy idő után a higgadt embernek is picit elborítja az agyát. Ekkor kezdődnek az összetűzések, amik először csak szóban, később tettekben teljesülnek. Ebből alakult ki egy furcsa helyzet, mikor mindkét félnek igaza van, és mégsem.
A jelenlegi helyzetet elérni sok motoros és robogós nyugodt, higgadt, és megfontolt vezetése és jelleme végett sikerült. Ők azok, akik az utakon úgy közlekednek, ahogy kellene. Biztos őket is érték sérelmek, de ők ezt nem viszonozták. És pont itt van a dolog lényege: MINDKÉT FÉLNEK ENGEDNIE KELL!
Lehet hogy majd később leírom azt is, hogy szerintem miben, aztán jöhetnek a szóbeli támadások, hogy miért akarom kifordítani a világot, és miért írok ilyeneket, de nem érdekel. A célom – és szerintem még sok ezer két keréken haladó testvéremnek is – hogy az autós és a motoros békében tudjon haladni ugyanazon az úttesten.
Az autósok úgy tűnik, kezdenek engedni az elvekből, nekünk pedig csak annyit kell tennünk, hogy minden agresszió nélkül vezetünk, és nem teszünk nekik szándékosan keresztbe. Oldalakon lehetne ecsetelni ezt a dolgot, de nem teszem…most még nem…ha kéritek, kifejtem bővebben is, de most ez lebegjen a szemetek előtt: LEHET HOGY TETTÜNK EGY LÉPÉST A KÖZÖS BÉKE FELÉ…
Szerintem ne rontsuk el…

2011. október 18., kedd

Kérdés: “elindult a robogó, leállt, de azóta nem indul”

Bizonyára sokunk számára ismerős a helyzet, a robogónk nem akar indulni, és akárhogy rúgjuk, meg indítózzuk, csak nem pöffent egyet se. Ez automata szivatónál egy kicsit ritkább eset, a gyakoribb a manuális szivató nem megfelelő működtetéséből ered, de a lényeg az, hogy nem indul...na, nézzük meg miért is, és hogy orvosoljuk.
Első körben nézzük meg, mi történik a motorral. A 2T érzékeny a keverékre, főleg alapjáraton és hidegen. A nem megfelelő keverék miatt a motor nem tud elindulni, mivel vagy túl sok, vagy túl kevés a benzin. De itt a későbbiek folyamán nem is ez lesz majd a gondunk. Ha egy minarellis motort nézünk, akkor a motor ugyan nem indul, de a főtengely pörög. A kis ékszíj pedig akár járó motornál, akár indítózott, akár berúgott motornál hajt egy kis szerkezetet, aminek a neve: Olajpumpa. (Tévedés ne essék, ahol a gázbowden az olajpumpa szabályozója, mint pl. a Keeway-eknél, ott is megesik ez a dolog)
És itt elértünk a dolog lényegéhez. A keverék nem optimális, a motor nem fog elindulni, de eközben az olajpumpa folyamatosan nyomja az olajat a karburátorba, ami egy idő után az úszóházba is leszivárog. Ezáltal benzin nem kerül a karbiba, de olaj egyre több és több.
Vagyis a legkézenfekvőbb megoldás, hogy szépen kiszedjük a karburátort, és kipucoljuk az olajtól. Itt különösen fontos, hogy ne csak az úszóházat, hanem a fúvókákat is alaposan fújjuk ki tárcsafék-tisztítóval. Ha ez megvan, karbi vissza, olajcső vissza, benzincső vissza, és a vákuumcsövön szívjunk párat, hogy alapból töltött úszóházzal kezdje a karbi a munkáját.
Ha mindent jól csináltunk, akkor a motor elindul. Nagyon nagy füstje lesz, mivel a forgattyús ház, és a kipufogó is tele van olajjal. Ezt mindenképp ki kell belőle fújatni, uh lehet menni újjáéledt kedvencünkkel egy nagy karikát, és nem kell kímélni, had fújja ki az orrát :)