Üzemanyag-ellátó rendszer

Az út, amin a benzin keresztül halad, a tanktól egészen a karburátorig. Hát néha bizony ebben is lehet hibát találni, pedig semmi magas fordulatú vagy éppen kopó alkatrész nincs benne.

Általában a rendszerhez tartozik egy vákuumos benzincsap és egy benzinszűrő – némely esetekben ez együtt van, és a szűrő a tankba nyúlik. Ez utóbbi a legegyszerűbb, mivel innen csak egy majdnem nyílegyenes cső kell, ami a karburátorba engedi a benzint.

Ez utóbbi már picit több hibalehetőséget rejt magában, mivel nem egy helyen keresendő a hiba. Mert bizony ha a motor fulladozik, néha még le is áll – hacsak nem a karburátoron lett valami nagy tévedés elkövetve – akkor a benzin nem jut el a karburátorig.

Itt persze számos lehetőségünk van, legegyszerűbb hogy kipucoljuk a szűrőt, vagy kicseréljük a csapot, esetleg nagyobb belső átmérőjű csövet teszünk fel. Ha a rendszert cseréljük, ügyeljünk rá, hogy a benzincsövekben – különösen a csap után – nem szabad buboréknak lenni!

 

Komolyabb tuningnál pedig a vákuumos csapot vákuumos benzinpumpára kell cserélni, mert a megnövekedett teljesítmény – ami ugye a kedvencünk nagyobb étvágyához is vezet – komolyabb rendszert kíván, ahol már pumpálja valami a benzint, nem csak átengedi. Bár sok helyen nem említik, hogy a komolyabb tuning alatt mit értenek, de pár helyen úgy tüntetik fel, hogy 28-as karburátormérettől ajánlott.

Rendszeres időközönként érdemes ellenőrizni a csöveket, mivel a benzin egy nagyon jó – de egyben nagyon csúnya anyag is, tehát a benzincsövek élettartama rövidebb, mint a motoré. Ha repedezik, vagy sérülés van rajta, cserélni kell, mielőtt a forró blokkra csöpögő benzin tüzet nem okoz!

Kip-kop-kopogok

Most egy picit eltérünk a teljesítménynöveléssel járó átalakításoktól, és elméleti síkra tereljük a témát. Most picit szót ejtünk arról a folyadékról, ami a porlasztón át az égéstérbe jut, és a gyújtógyertya szikrájával energiává alakul…

Tehát most picit a benzinről ejtünk pár szót. Nem akarom túlságosan tudományos útra terelni, természetes, nyers kőolajból desztillációs eljárással előállított folyadék, nagyon illékony, szúrós szagú, fokozottan tűzveszélyes. Parafin sorozatba tartozó szénhidrogének elegye, főképp hexánból és heptánból áll. Ez a tiszta benzin…

…amit a benzinkutaknál tankolunk, azokban már további adalékanyagok is vannak, füstöléscsökkentés, környezetvédelmi, kenési céllal, némelyikben még a motor élettartalmát javító adalék is van.

 

A robogókba – mivel dízelről még nem hallottam – 95-ös benzin kell. Ezzel a legtöbb robogó tökéletesen üzemel, minden egyéb adalék nélkül. Biztos?? NEM!

Átváltunk aluhengerre, nagyobb teljesítményt kapunk – elméletben – és a gyakorlatban mégsem ez történik, hanem vagy gyenge lesz, vagy hamar szétesik az egész erőforrás. És itt érünk el a címben szereplő kopogáshoz. Ugyanis a benzinnek van egy oktánszáma. Az oktánszám hivatott megmutatni, hogy nagy sűrítés mellett mekkora a benzin öngyulladásra való hajlama. Az öntöttvas motorok és a gyengébb alu hengerek gond nélkül üzemelnek a 95-össel. De egy komolyabb henger, kis préstérrel már nem. A 95-ös hamar belobban, még a szikra előtt, és ezzel komolyan terheli a főtengelyt és a csapágyakat. Ilyenkor jön a 98-as, vagy magasabb oktánszámú benzin.

Több kút is van, ahol ez lehetséges, az OMW-nél pl. van 100-as benzin, de a MOL és a SHELL is kínál nekünk 98-as, vagy annál magasabb oktánszámú benzint.

 

De sajnos van, hogy a 100-as sem elég, akkora a kompresszió, vagy egyszerűen a kisebb falukban kéne tankolni, ahol nincs 95-ösnél nagyobb benzin! Na, akkor lehet hogy tolni kell a motort…vagy mégsem? Nem bizony, ha van a telefonban egy jó kis számológép, és a sisaktartóban egy mérőedény, és mellette egy flakon DellOrto vagy Putoline Oktánszámnövelő adalék. Ezzel a 95-ös benzint fel lehet turbózni, legalább addig, míg eljutunk egy nagyobb kútig!

2-Extreme Mini erősítő–300 watt tömény hangzás

Miután megkaptam, már került is be a sisaktartó mélyére, kötve az akksira és a hangszórókra. De persze, mint mindennek, ennek is vannak bűvész-mutatványai. Lessük is meg rögtön, hogy mi!

 

Az első meglepetés akkor érhet minket, amikor – elvileg – minden a helyére van kötve. Megvan az akksira a két vezeték, a plusz egy kapcsolóval leválasztva, és a kis ledecske az oldalán mégsem villan fel. Na, akkor lássuk is rögtön az első bűvészmutatványt: három vezeték, egy fekete, egy piros, és egy narancssárga. Fekete a test, mehet az akksira, piros a plusz, az is mehet mellé. De mi is a sárga? A magnóhoz kéne kötni, de nincs.

Ilyen esetekben bennünk van a félelem, hogy mihez is kell, és mi van ha elkezdjük közözgetni ide-oda?? Na, pont ezt kell tennünk. A narancssárgát ugyanis a piros pluszhoz kell vezetni. Ekkor a led felvillan, és már aktív is az erősítőnk.

Másik érdekesség a szűrő, mivel az is van rajta. Nem a bemenetet lehet vele szabályozni, ahogy én is gondoltam, hanem a hangszínt. Ehhez nem érdemes nyúlni, ha a lejátszó eszköz – mobil vagy mp3 lejátszó – tud mélyhangot kiemelni, bekapcsoljuk, és már dübörög is.

Ellenben a hangerővel érdemes óvatosan bánni. Nemcsak a lejátszón, de az erősítőn is! Egyiket se tekerjük teljesen fel, mert ez erősen károsíthatja a rendszert! És szétverheti a hangszórót is. Uh egyiket se maxra. Higgyétek el, elég lesz a 80-80%…azt is hallani már, ha jó a hangszóró.

 

Bekötése egyszerű, egy kapcsoló a pluszra, és mehet közvetlen az akksira. Ezzel nem kell összegányolni az amúgy se egyszerű gyújtásrendszert, és még álló motornál is szólhat! De érdemes a motort jól beállítani, ha netán a nagy zenebona közepette lemerül az akksi, és nem tekeri meg a motort.

A rádió hiányára egy kábelt kínál a 2-Extreme, ezzel egy jack dugós eszköz tudja nyújtani forrást.

Kellemes banzájt mindenkinek!

Rezeg a szelep…

Akármilyen tuningról is legyen szó, egy komolyabb membrán beszerzése nem fog ártani kedvencünknek! A gyári – és általában fém alapanyagú – membrán után érezhető változás lesz mikor a karbon membránt a helyére rakjuk!

Először is azok kedvéért akik csak most kóstolnak bele a robogózásba: a kétütemű motor résvezérelt, nincsenek szelepek. A dugattyú mozgása nyitja illetve zárja őket, lefelé mozgáskor a rezonátor és a forgattyús ház felelős az új, tiszta keverék égéstérbe jutásáról. DE! A forgattyús házban a keveréknek bent kell maradnia, minden körülmények között. Es a membrán pontosan ezt a célt hivatott teljesíteni. Működése egyszerű, mikor a dugattyú felfelé mozog, a membrán kinyit, és beengedi a karburátorban keletkező keveréket a forgattyús házba. Mikor azonban lefelé mozog, bezár, és zárva is tart. Ezzel a forgattyús házban elősűrítés lesz, ami a henger öblítését segíti elő.

 

A gyári motornak a fém membrán elég is. De ha már pl. egy kipufogót felraktunk, és magasabb lesz a fordulat, nem árt egy karbon membránt beszerezni. Többféle vastagság létezik, általánosságban elmondható, hogy a vékonyabb a gyorsulásra, míg a vastagabb a végsebességre van igencsak jótékony hatással. Persze ez nem azt jelenti, hogy ennek a cseréje bőven elég, de érezhetően más lesz a motor viselkedése.

A karbon membrán tartós, és jól viseli a magasabb fordulaton működést is. Miután beszereltük, a gázreakcióra mindenképp jótékony hatással lesz, a vastagságától függetlenül. Persze a vékonyabbal sokkal jobb, de a vastaggal is érezni.

 

Beszereléskor érdemes figyelni, hogy egyrészt a megfelelő oldal legyen befelé, másrészt hogy mielőtt meghúzzuk a határolólemez anyáját – márha van, mert ugye van olyan membránház amiben nincs – akkor igazítsuk be középre a membránlapot, hogy mindenhol egyenletesen, a peremétől egyforma távolságban zárjon.

A választék nagy, válogassatok kedvetekre!

Apró, de fontos dolgok!

A hangtechnika szép dolog, de néha vannak apró dolgok, amik rövid távon nem feltűnőek, de hosszútávon kellemetlenséget okozhatnak, vagy egyszerűen a zenei élményt rontják. Apróbb odafigyeléssel azonban kiküszöbölhető.

Először is. Fel kell mérni az áramforrás – tehát az akkumulátor – kapacitását. Ha az akku kapacitása nem elég magas, sajnos nem fog minden egyszerre működni, tehát lehet hogy torzítani fog indításkor, vagy lehet hogy a rádió tisztán szól, csak a motor nem fog tisztán indulni. Tehát az első, hogyha nagyon alacsony az akkunk kapacitása, szerezzünk be egy nagyobbat. De itt is kell figyelni, hogy a generátor fel tudja tölteni az új akksit is.

Ha az áramforrás megvan, el kell jutnia az erősítőig. Itt egy fontos szempont, hogy egyrészt tartsuk meg a színek jelentését a polaritásnál, másrészt a kábel ne legyen cérnavékony! Egy 300 Wattos erősítőnek nem kell túl vastag kábel, de egy 1000 Wattosnak már kell. És az se baj, ha megfelelő kapcsolóval le tudjuk választani az elektromos rendszerről a hifit.

Van egy reflexcsőnek nevezett kis lyuk, ami azt hivatott orvosolni, hogy a mélynyomó a háta mögött felgyülemlett túlnyomás miatt ne tudja rendesen ütni a mélyet. Ez persze nem kötelező, ez is csak egy adott teljesítményű hifi mellett érdemes, amúgy felesleges. Ezt nem lehet definiálni, de ha a sisaktartóban teljesen leperforálva nem szól jól, felnyitva picit viszont igen, akkor kell.

És végül a hangszóró. Polaritást nagyon nem lehet véteni, mivel különböző méretű csatlakozója van a pozitív és a negatív csatlakozásnak. Ami itt is nagyon fontos, a vezeték mérete. Itt is igaz, hogy minél nagyobb a teljesítmény, annál vastagabb kell neki. Nem arról van szó, átmegy egy 2000 Wattos hangszóró ereje egy vékony kábelen is, de ha megfognátok a pozitív kábelt, bizony nagyon forró lenne. Egy idő után szétolvasna, ez meg tűz és zárlatveszélyes.

Legyen szó akár egyszerű, akár komolyabb hifiről, ha nem megy, kérjünk segítséget!

Adjuk a hangot! De vajon belefér-e?

Hát igen, a robogónál sajnos ez egy elég sarkalatos dolog, mivel nem lehet azt mondani, hogy a felhasználható felület nagyon rendelkezésünkre állna. Még egy nagytestű robogón se sok hely van a hifinek. Nade nézzük csak…

A sisaktartó az alap, és egyetlen gyári lehetőségünk. Ide lehet rakni hangcuccot. Nem nagyot, de lehet. Aztán ha a lámpánk teste nem foglal túl sok helyet, akkor esetleg elöl a lábunknál is bele lehet fabrikálni az idomba…persze csak egy kicsit. Ez eddig két nem túl nagy hely.

Aztán ha van doboz, esetleg azt is be lehet vonni a mókába, de akkor meg a pakolófelület és tér mennyiségét fogjuk nullára redukálni. Persze egy komoly tuningnál már kit érdekel a pakolás?? Nem futárkodunk, élvezzük a teljesítményt.

 

Miután felmértük a lehetséges helyeket, nézzük meg a kínálatot. Általánosságban elmondható, hogy egy sisaktartó képes 2 130mm-es hangszóró befogadására. Sajnos ennél több hely nagyobb testű vagy maxi-robogókon van. Utóbbiakon nem ritka a beépített hifi. Ez alatt van hely egy kisebb típusú erősítőnek, pl. a 2-Extreme mini erősítőnek. Ehhez mire lehet még szükségünk? Noss, kell nekünk egy kapcsoló, hogy leválasszuk az elektromos rendszerről az erősítőt. Ismét a 2-Extreme-hez fordulok, apró, LED-es kapcsolója megfelel, és látni, ha fut az áram. Főleg sötétben jól jön.

 

Ehhez az erősítőhöz a cég ajánl nekünk egy bemeneti egységet, illetve eszközt, hogy a zenét rádió nélkül be tudjuk küldeni a hardware-nek. Egy jack-coax átalakító, és már halljuk is a telefont vagy az mp3 lejátszót.

És természetesen a cég kínál nekünk hangszórópárt is, van LED-es hangszórópár, és van Terepmintás hangszórópár is. De van lehetőségünk, pl Aerox-ba vagy SR-be is venni egy komplett hangszórópárt – Soundboardot -  már lapba szerelve, amit csak a helyére kell tenni!

 

Legközelebb már csak a nagyon apróságokról fogunk egy-két szót ejteni.

Nem árt, ha beüt a baj…

A robogótuning velejárója, hogy a teljesítmény növekedésével kedvencünk is egyre veszélyesebb lesz. Gondolni kell mindenre, nemcsak arra hogy bevegyük a kanyart, vagy hogy meg tudjunk állni…arra is gondolni kell, ha ember és gép valamiért elválik egymástól.

Itt pedig nem az eladásra gondolok most konkrétan, hanem arról, hogy leesünk a motorról. Mert ez bizony bármelyik pillanatban megeshet. És bizony egy nagy teljesítményű motor nemcsak nagyobb erővel, de nagyobb károkozási képességgel is rendelkezik.

Képzeljük csak el a helyzetet. Megyünk, megyünk, és valami oknál fogva leesünk a motorról. Lehet ez bármi miatt, megcsúszik a kerék, nem sikerül az egykerék, vagy ijedtünkben leugrunk róla. “Jobbik” eset, ha a motor oldalra borul, mert hamar megáll, és a karburátor buta helyzete miatt a motor se ketyeg tovább. Persze egyik esés se jó dolog, félreértés ne essen. De az a legveszélyesebb, ha a motorról úgy esünk le, hogy az még gurul tovább. Ilyenkor elcsaphat egy úton áthaladót, vagy a versenypályán a közönség közé szaladhat, és akkor nem csak gépi károk keletkeznek.

 

A jet-sky-ken használták a Kill-Switch nevezetű eszközt először. A lényege: a gyújtási áramkör egy ponton meg van szakítva vele, és csak akkor zár, ha a fejegység a foglalatban van. Ha azonban leesünk a járműről, kihúzódik, a gyújtási áramkör megszakad, és a motor leáll. Ez úgy történik, hogy a pilótához van csatolva egy rugalmas spirál-szállal a fejegység. Tehát ha leesünk, jön velünk.

Ezt a szerkezetet robogóra is lehet installálni. Elhelyezése mindenkinek a saját igényéhez igazítható, csak egy kis lyukat kell fúrni valahol az idomba.

És persze optikai kiegészítőnek is megállja a helyét. Hasznos kis találmány, ha a teljesítmény adott, de nem szeretnénk hogy a robogónk kárt tegyen magában vagy másokban, ha netán leperecelünk róla.